|
Ezek az ezüst és ezüstözött medálok értékes kiegészítői lehetnek életednek.
Gyengéd és pajkos csilingelésével egész napra elvarázsol, kiegyensúlyozott és
vidám leszel. Kifejezetten ajánlott várandós édesanyáknak, ugyanis a gömb
gyönyörű csilingelésével a magzatot is megnyugtatja. Ha a mama a várandósága
alatt egy hosszú zsinóron a pocakjáig lelógatva hordja, akkor a hangját a baba a
születése után is megismeri, és nagyon hamar megnyugszik tőle. Kiváló ajándék
lehet kismamáknak! :)
Az ezüsthöz hozzárendelhető:
Csillagjegy : Rák, Vízöntő
Elem : víz, levegő
Tulajdonságai:
Szín : ezüstfehér, opak (nagy mértékben fényelnyelő)
Gyógyhatása:
Az ezüstöt, mint ékszert mindenki ismeri. Az arannyal ellentétben az ezüstöt a
női oldalhoz rendelik. Ezért van is néhány kő, amit az ékszerészek nem foglalnak
másba, mint ezüstbe, például a holdkövet. A két ásvány rezgése kiegészíti és
erősíti egymást.
Az ezüst segít az ún. holdkóron, és az alvajáráson.
Növeli alkalmazkodóképességünket és reakcióink gyorsaságát.
Fertőtlenítő hatású, gyorsítja a sebek gyógyulását.
Segíti a szervezet tápanyagfelvételét.
Az ezüst már ránézésre is hűvösséget áraszt, s valóban segít levezetni a
forróságot, például leégés vagy láz esetében.
Elmulasztja a bal oldali fejfájást is.
Emellett hat minden érzékszervre, a pajzsmirigyre, a bélpanaszokra és a
gyomorhurutra.
Az ezüst fehéren csillogó, jól nyújtható és hengerelhető nemesfém, melyből igen
vékony lemezek és huzalok készíthetők. Kémiailag ellenálló, tiszta levegőben
vagy vízben megtartja színét és csillogását, de a levegőben levő kén-hidrogén
hatására megfeketedik ezüst-szulfid képződése közben. Kíváló az
áramvezető-képessége, mely meghaladja a rézét is, de magas ára megakadályozta
hogy felhasználása széleskörben elterjedjen az elektrotechnikában. Mivel a
második világháború idején a réz hiánycikknek számított, elektromágnesek
előállítására használták az urán dúsításában. Meg kell jegyeznünk, hogy léteznek
jobb áramvezető ötvözetek de egyelőre csak alacsonyabb hőmérsékleten, ezek az
úgynevezett szupravezetők. Ugyanakkor az ezüstnek van a legmagasabb hővezető-,
és fényvisszaverő-képessége. Az oxigénnel nem reagál, de olvadt állapotban elég
nagy mennyiségű oxigént old fel, mely az ezüst megszilárdulásakor erőteljesen
felszabadul és fröcsköl. Öntésre kizárólag ötvözetei alkalmasak.
Története
Története szorosan egybefonódik az aranyéval, mert az ezüst is előfordul elemi
formában és fényével már az ókorban felhívta magára a figyelmet. Ékszereket
késztettek belőle és később pénzverésre használták. A régi Egyiptomban mikor
előállításra csak az elemi formát ismerték a két fémnek az értéke megegyezett.
Később mikor felfedezték a vegyületekből való előállítását, az ezüst értéke
kezdet csökkenni az aranyhoz viszonyítva. Így a középkorban 1 kg arany megfelelt
13 kg ezüstnek 1895-ben 28 kg-nak és 1939-ben 77 kg ezüstnek. A föniciaiktól
fennmaradt egy ötvözet 75% arany és 25% ezüst összetétellel. A romaiak és a
görögök is arany-ezüst ötvözetet használtak (80% arany-20% ezüst) amit
electron-nak neveztek és Kis Ázsiából származott. Az első arany és ezüst
pénzérmék kb. Kr.e. a VII-ik századból származnak, Romában Kr.e 217 verték az
első ezüst pénzt. Az ókorban az ezüst Indiából, Perzsiából de főleg
Spanyolországból származott. A középkorban az ezüst bányászata kiterjed Szaxon
Bohém és Tirol területekre. Amerika felfedezése után a legtöbb ezüst innen
származik.
Előfordulása
A természetben előfordul elemi állapotban is, de leggyakrabban kénhez kötve
különböző ásványokban. Ritkábban mint tiszta ezüst-szulfid ásvány (argentit),
inkább kis mennyiségben más fémek szulfidjait kíséri. A következő fémek
szulfidásványai legtöbbször tartalmaznak ezüst-szulfidot: ólom, réz, antimon és
arzén (az ólom-szulfid általában tartalmaz 1%-ig ezüst-szulfidot)
Gyógyhatás
Hippokratész az orvostudomány megalapítója, a műveiben feljegyezte az ezüst
gyógyító és betegség megelőző hatását A föniciaiak ezüst edényekben tárolták az
ivóvizet, bort, ecetet hogy megvédjék a romlástól. Az 1900-as évek elején ezüst
pénzt tettek a tejes edényekbe, hogy meghosszabbítsák eltarthatóságát. Az első
világháború idején ezüst vegyületeket használtak fertőzések megelőzésere.
Széleskörű felhasználása ki ment divatból az antibiotikumok felfedezésével. A
természetes gyógymódok újra felfedezésével, az ezüst iránt is megnőtt az
érdeklődés, mint csíraölő szer. Nyílt sebek kezelésében (főleg égési sebek
esetén) ezüst-alginátot használnak fertőzések elhárítására (az alginátok tengeri
hínárból kivont biópolimerek). Újabban egyes cégek háztartási gépeiben,
ezüst-ionos fertőtlenítő van beépítve (mosógép,az utolsó tisztáló vizébe
ezüstionokat adagol, hogy a ruháknak hosszabb időre baktérium ölő hatást
adjanak; hűtőszekrényekbe). Kísérletek során, az ezüst ionok számos baktériumot,
vírust, algát és gombát elpusztítottak. A hatás hasonlít egyes nehézfémek (ólom,
higany) hatására, de az ezüst ionok esetében nincs az a mérgező hatás az emberi
szervezetre.
Az ezüst szervezetre gyakorolt hatásai: elsődleges életélmények, fantázi,
kényszerképzet, kifejezésmód, önállóság, szexuális problémák, sokk, tudatalatti
világosság, agy, bőr, csigolyák, csontváz, emésztés, epilepszia, fájdalmak,
fejfájás, fertőtlenítés, fertőzések, földsugárzás, hallás, gyomor, gyulladások,
hólyag, idegrendszer, láz, máj, menzesz, nemi betegségek, olvasási zavarok,
orrjáratok, övsömör, potenciagyengeség, röntgensugárzás, terhesség-szülés,
tobozmirigy, vesék, végbél, vérnyomás (alacsony: ezüstgyűrű a középső ujjra).
|
